Házi,feladatok

Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria BUDAPEST Szeged Pécs Székesfehérvár Győr Sopron Szombathely Miskolc Debrecen Nyíregyháza Kecskemét Dunaújváros Kékes tető Duna Duna Tisza Balaton

térkép szerkesztése

Természetföldrajz[szerkesztés]

Bővebben: Magyarország földtana

Magyarország műholdképe a főbb tájegységek ábrázolásával:
1.  Alföld
2.  Északi-középhegység
3.  Dunántúli-középhegység
4.  Dunántúli-dombság
5.  Mecsek
6.  Kisalföld
7.  Alpokalja

Műholdfelvétel a Balatonról

Általános[szerkesztés]

Lásd még Magyarország természetföldrajza, és Magyarország földrajzi kistájai cikkeket

Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik. Noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a Kékes 1015 m-es magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Csongrád megyében található a Tiszaközelében 75,8 m-es[9] tengerszint feletti magasságon.

Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmasmezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek.

Domborzat[szerkesztés]

Lásd még Magyarország legmagasabb hegyeinek listája

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 75,8 méter[10], amit Szegedtől délre,Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1015 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, aDunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztásának a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.[11]

A hagyományos természetföldrajzi beosztás szerint Magyarország területét hat nagyobb egységre osztjuk:

A Hortobágyi Nemzeti Park

Dombvidékes táj a Mecsek közelében

Magyarország legmagasabb pontjának aKékestetőnek a látképe a Mátrából

A Bükki Nemzeti Park

A Kettős-Körös

A Balaton

Balatoni naplemente Balatonboglárnál, háttérben a Badacsony

Magyar szürke szarvasmarhák az Alföldön

Havasi cincér

1. Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség. Legnépesebb városa:Debrecen. Ezen belül a Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék, Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség. Legnépesebb városa: Budapest. Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság Tiszántúl: Körös–Maros köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség.

2. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence.

3. Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa: Szombathely.

4. Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).

5.Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony. Balaton-felvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység. Vértes Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység. Velencei-hegység: a Velencei-tótól északnyugatra, a tó és a Vértes között elterülő dombvidék, a Balaton-felvidék északkeleti folytatása

6. Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része 600 m-nél magasabb (Csóványos, 939 m). Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli nyúlványa a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy. Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m). Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe és az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Aggteleki-karszt: a szlovák–magyar határon átnyúló, zömmeltriász mészkőből álló karsztvidék. Itt van Magyarország leghosszabb barlangja, Baradla (24,5 km). Zempléni-hegység: a Hernádvölgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegyvidék, fiatal üledékekkel feltöltött köztes medencével (Hegyköz). Az Alföld felé néző déli lejtője a Hegyalja. Cserehát: alacsony dombság a Bükk és a Zempléni-hegység között. Gödöllői-dombság: A Cserháttól délre mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.

Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete az elmúlt évezred végén részletesebb, háromszintű tájbeosztást dolgozott ki:[12]

• megtartották a hat nagyobb egységet, amiket nagytájaknak nevezünk;
• ezeket 4–13 közepes egységre (középtájakra) osztották;
• a középtájakat kistájakra bontották.

Magyarország jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés]

Az ország legmagasabb pontja 1015 m a Kékes tető a Mátrában, az ország legmélyebb pontja 75,5 m a Szegedhez tartozó Gyálarétterületén van. Az ország közepe Pusztavacs község területén van. Az ország területének legészakibb pontja Füzér község területén, László-tanya közelében van, legdélibb pont Beremend község területe, legkeletibb pont Garbolc község területe, és a legnyugatibb pont Felsőszölnök község területén van. Szélső települések égtájak szerint, a legészakibb település Hidvégardó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), a legdélibb település Kásád (Baranya megye), a legkeletibb település Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), a legnyugatibb település Felsőszölnök (Vas megye).

Éghajlat[szerkesztés]

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −4–7 °C, júliusban a legmagasabb, 25–30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. Az északnyugati szél az uralkodó.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.[13] A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.[13]

Legtöbbször a Nógrád megyei Zabaron van a napi leghidegebb.[14]

Vízrajz[szerkesztés]

Lásd még Magyarország vízrajza

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Folyók[szerkesztés]

Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna. Hossza 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a Tisza, ami 962 km, de ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói: a Lajta, a Rábca, a Rába, aminek a teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km, aSió-csatorna, aminek a teljes hossza: 120,8 km, és a Dráva, ami teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható. A Duna bal parti mellékfolyója: az Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km, magyarországi szakaszának hossza 143 km. A Tisza jobb parti mellékfolyói: a Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km, a Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km, a Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km, és a Zagyva, teljes hossza 180 km. A Tisza bal parti mellékfolyói: a Túr, a Szamos, hossza Déstől: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km, a Kraszna, teljes hossza: 193  km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 46 km, a Körösök, teljes hossza: 741,3 km, a Berettyó, 167 km, a Hortobágy-Berettyó, 167,3 km, a Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km, a Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km, a Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km, a Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km, a Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km, és a Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km. A Balaton „táplálója”: a Zala, melynek teljes hossza 126 km.

Tavak[szerkesztés]

Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton, amelynek a felülete 594 km². Ezt követi a Tisza-tó, amelynek felülete 127 km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), a Fertő tó, amely Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km², valamint a Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Lásd még Magyarország növényzete, Magyarország védett természeti értékeinek listája, Magyarország védett természeti területeinek listája, Védett magyar háziállatok, Magyarországi barlangok listája, Magyarország madárfajainak listája cikkeket

Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.[15]

Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók szerint:

• Budapesten a Városliget, Margit-sziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Pál-völgyi-cseppkőbarlang.
• A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavas-barlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tóés kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei:Pilis, Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), Gemenc, Gyulaj, Alpokalja, Mecsek.
• Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei (Börzsöny, Mátra, Bükk, Lillafüred, Aggteleki Nemzeti Park, a bükki barlangok).
• Az Alföldön a Hortobágy (világörökségi helyszín), Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.

Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvasstb. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, adévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.

Hazánkban az összes hüllő- és kétéltűfaj védelem alatt áll - ez alól az egyetlen kivétel a betelepített vörösfülű ékszerteknős.[16]