Házi,feladatok

nincs kész a házid és szeretnéd valahogy megúszni az egyest jó helyen jársz

Olaszország

 [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
Olasz Köztársaság
Repubblica Italiana
République italienne
Italijanska republika
Italienische Republik
Republica taliana
Olaszország zászlaja
Olaszország zászlaja		 Olaszország címere
Olaszország címere
 

Olaszország (hivatalosan az Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független országDél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északrólSvájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, nyugatról az Adriai-tenger, délről a Jón és Földközi-tenger, keletről pedig a Tirrén és a Ligur-tenger határolja. Az országon belül található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat lo Stivale-nak (magyarul a Csizma), il Belpaese-nek (magyarul a Szépország) vagy la Penisola-nak (magyarul a Félsziget) hívják.

Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és arómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros, mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az ország népvándorlásokat és inváziókat szenvedett el a középkorban a germánok, kelták,frankok, szaracénok és normannok által. Itália egyesítése 1870 előtt több hercegségből (Firenze, Milánó, Pisa stb.) és köztársaságból (például Velence, Genova, Amalfi) állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a két világháború alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai létező Olasz Köztársaság.

Olaszország ma a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 8. legnagyobb GDP-jével és a 17. legnagyobbemberi fejlődés indexével. A G8 tagja és az Európai Unió és a NATO egyik alapítója. 2007. január 1-jétől az ENSZ biztonsági tanácsának nem állandó tagja.

 

Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennini-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián ésSzardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger(keletről), a Tirrén-tenger (nyugatról), a Jón-tenger (délről) és a Ligur-tenger(északnyugatról).

Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán pápai állam és San Marino, a világ legrégibb köztársasága. Svájc területén, Ticino kantonban helyezkedik el Campione d’Italia, olasz enklávé.

Földrajz[szerkesztés]

A Mont Blanc, Olaszország és Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsa
Olaszország és környékének műholdas képe
Toszkána
Salernói-öböl (Appenninek)
Garda-tó Riva del Gardaból

Domborzat[szerkesztés]

Olaszország domborzati szempontból a következő nagytájakra osztható:

  • A Pó-alföld: harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.
  • Az Appenninek: A Nyugat-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a Pó folyó alföldjét délről szegélyezi, majd észak-déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis,mészkő, homokkő). Az Appenninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív, mit például aVezúv, az Etna és a Stromboli.
  • Szigetek (földrajzi csoportosítás szerint) :
    • Szicília (olaszul Sicilia): a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Területe 25 700 km².
    • Szardínia (olaszul Sardegna): kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete. Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől délre fekszik. Olaszország régiója, különleges autonómiával felruházott terület.
    • A Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
    • A Tirrén-tenger szigetei
    • Az Adriai-tenger szigetei
    • A Ligur-tenger szigetei
    • A Jón-tenger szigetei
    • A tavi szigetek
    • A Velencei-lagúna szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado.

Vízrajza[szerkesztés]

Folyói

Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a Pó (652 km) és az Adige (410 km). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 km) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai

Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como).

A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint:

Geológia[szerkesztés]

Olaszország aktív vulkánjai:

  • Az Etna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km²-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina ésCatania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
  • A Vezúv: az európai kontinens egyetlen működő vulkánja Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre. Ismertségét elsősorban a i.sz. 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeji, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.

  • A Vezúv a magasból

    •  

  • A Vezúv krátere

    •  

  • Az Etna kitörése 2002-ben

    •  

  • A Stromboli kitörése 1980-ban

Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak. A legpusztítóbb földrengések az elmúlt időszakban a következő területeken zajlottak le:

  • 1908. december 28.: Messinai földrengés, Reggio Calabria és Messina térségében, a Mercalli-skálán X-es erősségű.
  • 1915. január 13.: Avezzanói földrengés, a Mercalli-skálán XI-es erősségű.
  • 1929. április 10.: Bolognai földrengés, a Mercalli-skálán VI-VII-es erősségű.
  • 1932: Abruzzo
  • 1968. január 14-15.: Belicei földrengés
  • 1976. május 6.: Friuli földrengés, a Mercalli-skálán X-es erősségű, a Richter-skálán 6,4 - es erősségű.
  • 1980. november 23.: Irpiniai földrengés, a Mercalli-skálán IX-es erősségű, a Richter-skálán 7-es erősségű.
  • 1990. december 13.: Santa Luciai földrengés, a Mercalli-skálán VIII-IX-es erősségű, a Richter-skálán 5,1-es erősségű.
  • 1997. szeptember 26.: Umbria-Marchei földrengés, a két régióban, a Mercalli-skálán IX-X-es erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
  • 2002. október 30. illetve november 2.: Molisei földrengés, San Giuliano de Puglia térségében, a Mercalli-skálán VIII-as erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.

Éghajlata[szerkesztés]

  • Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
  • Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
  • Az Appeninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
  • A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
  • Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
  • A Liguri- és Tirrén-tenger partján enyhe az éghajlat a hegyek miatt.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Olaszország nemzeti parkjainak száma 2007-ben 22 volt.

1922–1968 között alakult nemzeti parkok (5 terület):

1998 után a 67/88, 305/89 és 394/91 törvény alapján létrehozott nemzeti parkok:

Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a Lipari-szigeteket.

Történelem[szerkesztés]

Az ókori Róma területének változása
Searchtool right.svg  Bővebben: Olaszország történelme és Olaszország uralkodóinak listája

Ókor[szerkesztés]

Olaszország területe már az i. e. 1. évezredben lakott volt, a félsziget északi részét az etruszk nép uralta, a görög telepesek pedig az Appennini-félsziget déli részét hódították meg. Rómát i. e. 753-ban alapították az etruszkok. Róma államformája i. e. 509-ig királyság, utána köztársaság volt, majd császárság lett. A császárság korában a Római Birodalom területe folyamatosan növekedett. Traianusuralkodása alatt területe Angliától Szíriáig húzódott. 395-ben a birodalom kettészakadt Keletrómai és Nyugatrómai Birodalomra. 476-ban a Nyugatrómai Birodalmat megdöntötték a germánok.

Középkor és korai újkor[szerkesztés]

A korai középkorban Itália különböző fejedelemségekre bomlott, majd független városállamok alakultak ki. A félsziget déli része előszörBizánc, később az arabok, majd a normannok uralma alá került. A félsziget északi része a Német-római Császárság része lett. A középkor derekán már a francia királyok is versengtek a területért. Ekkor terjesztette ki világi hatalmát a római pápa is Közép-Itália jelentős részére. Ekkor lett nagyhatalom Velence.

A 18. század végére Velence hanyatlásnak indult, a félsziget középső részén két jelentősebb hatalom alakult ki: a Toszkánai Hercegség és az Egyházi Állam. Bonaparte tábornokhódításai során Itáliát is elfoglalta, és 1815-ig uralta. Napóleon császár bukása után az osztrákok megszerezték Lombardia és a Velencei Köztársaság területét.

Olasz egységállam[szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Itália egyesítése

A 19. században megerősödött az egységes Olaszország megteremtését célzó mozgalom. Az egyesítést sem a Habsburg Birodalom, sem a Pápai Állam nem támogatta. Az1849-ben Károly Albert szárd–piemonti király első egyesítési kísérletei még súlyos kudarcokba torkollottak, Ausztria helyrállította hatalmát. Az egységmozgalom csak a Francia Császárság beavatkozásával tudott sikert elérni. A harcokban döntő szerepe lett Giuseppe Garibaldinak, aki felszabadította a félsziget déli részét, valamint III. Napóleonnak, akinek hadserege az 1859-es solferinói csatában vereséget mért a Habsburg Birodalomra, megszerezve Lombardiát, amit átengedett a Szárd–Piemonti Királyságnak, cserébe Savoyáértés a Nizzai Grófságért.

Az egységes Olasz Királyság 1861-ben alakult meg a Szárd–Piemonti Királyságból, II. Viktor Emánuel király koronája alatt. Veneto tartomány csak 1866-ban került az olasz államhoz, a Porosz–osztrák–olasz háborúban elért porosz győzelem nyomán. Róma elfoglalása és a pápák világi hatalmának megdöntése 1870-ben történt meg. Ekkor vonult vissza a pápa a Vatikán és a Laterán területére.

20. század[szerkesztés]

Az első világháború ban Olaszország megszegve a korábban kötött szövetséget, területének növelésének céljából az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország ellen lépett be

<


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 4
Heti: 23
Havi: 13
Össz.: 26 662

Látogatottság növelés
Oldal: olasz ország
Házi,feladatok - © 2008 - 2024 - mindentmegtuc.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat